A borvidék a Bükk-hegység déli, délkeleti lábánál terül el.
A borvidék települései:
Aszaló, Barabás, Bogács, Borsodgeszt, Bükkaranyos, Bükkzsérc, Cserépfalu, Cserépváralja, Edelény, Emőd, Harsány, Kács, Kisgyőr, Kistokaj, Mályi, Megyaszó, Mezőkövesd, Miskolc, Nyékládháza, Sály, Szikszó, Tard, Tibolddaróc, Vatta
A borvidék adottságai:
Kedvező mikroklíma alakult ki, a Bükk hegység védi a hideg szelektől a vidéket, de éppen a szélárnyék miatt alakulhat ki nyaranta komoly vízhiány.
Talaja nagyrészt riolittufa, mint az Egri borvidéken, és a borvidék déli részein jellemző még a lösz.
A borvidék története:
Az első írásos emlék 1313-ból származik, egy oklevél, ami sejteti, hogy az ottani mezőgazdaságnak fontos ága volt a szőlőtermesztés.
1503. február 11-én Ulászló megerősíti Miskolc borszavadalmát: “Miskolcon idegen bort nem árulhat, aki ez ellen vét, a bévitt bort elveszíti.”
A középkori eredetű pincehálózat, mely a XVII-XVIII. századra teljesedett ki egészen, nyújtott egyes Hegyaljai szőlők mustjainak helyet, és itt érlelődtek, azaz a nemes penésszel vastagon borított pincékben érlelték a híres miskolci bort. Ezért is lehetett, hogy 1798-ban a miskolci boreladások megelőzték a a tokaji a soproni és a ruszti bor kereskedelméből származó jövedelmeket.
Bükkalja a múlt században az azóta már megszűnt Miskolci Borvidék tagja volt, 1970-től viszont már önálló borvidékként működik, és szép lassan magába olvasztja az egykori Miskolci borvidék szinte minden tagját.
A borvidék szinte semelyik bora nem képviselteti magát a mai piacon.
(Forrás: www.borigo.hu)
Bükki borok:
A Bükkaljai borvidéken, ha elindulunk kifelé bármelyik településről, biztosan találunk egy pincesort. A borvidék e téren élenjáró települései Bogács, Cserépfalu, Cserépváralja és Tibolddaróc.
Fő borfajták:
– Chardonnay
– Olaszrizling
– Leányka
-Kékfrankos