Cserépfalu

1196-ban említik először a települést, Cheryp néven. A 13. századtól kezdve az egri püspökség birtoka volt.


Nagyobb térképre váltás

A falu lakossága egész történelme folyamán szőlő-, gyümölcstermesztéssel, mészégetéssel foglalkozott. Pincesorok veszik körül, melyekben a múltban nemcsak bort tároltak, hanem a II. világháború idején menedéket is nyújtottak a falu népének.

A Hór – völgye kapujában található Cserépfalu már évszázadok óta lakott település. A falu – 1248-ból származó első okleveles említése alapján – 1998-ban ünnepelte fennállásának 750. évfordulóját, jóllehet története a 12. század elejéig nyomon követhető.

Alapítója egy délvidéki származású birtokos, Crispinus (Csrepinus) lehetett, s a község nevét is tőle örökölte. A 13. század elején már Katapán egri püspök tulajdona lett, akinek a halálával a birtok a püspökségre szállt. Az egri püspökség tulajdonosi jogát előbb II. András, majd IV. Béla, s végül 1326-ban Károly Róbert is megerősítette, jóllehet Nagy Lajostól (vagy Károly Róberttől) már királyi (királynéi) birtokként tartják számon. Árpád-kori templomáról 1332-ben kelt okiratban olvashatunk először.

Az Anjou-korban épült Cserépvárát még Zsigmond idején is királyi (királynéi) várként tartják számon. 1443-ban I. Ulászló Berzeviczi Pohárnok Istvánt iktatja a Cserépvára és a falu birtokába, amely 1462-ben bekövetkezett halálával Rozgonyiak kezére szállt. 1495-ben a falu birtokosa már Hédervári Ferenc, 1523-ban pedig II. Lajos a Báthoryak kezébe adja. A falu 1554-ben lett a törököké.

A Báthoryak nyomán Cserép lakói valószínű már az 1560-as évektől áttértek a református hitre. Eger eleste után, 1596-ban Cserépvára ellenállás nélkül, bár csak időlegesen került török kezére.

A 17–18. században a földesúr személye gyorsan változott. A bedegi Nyáriak után Homonnai – Drugeth Zsigmond és felesége Eszterházy Mária birtokolta. Őt követte az Orlik család, majd a L’Hullier, a Forgách és az Esterházy család.

Az egri püspök, Szalai Barkóczy Ferenc, 1753-ban szerette volna visszaszerezni Cserépfalut, kísérlete azonban csődöt mondott. A 19. század elején már Dessewffi Ferenc a földesúr. Halálával az uradalom a koronára szállt, majd hitbizománnyá válásával először a Koháryaké, majd Szász-Coburg Góthai hercegi uradalom lett egészen 1945-ig.

A háború okozta népességcsökkenést a Rákosi-rendszer parasztságellenes politikája ellenére még kiheverte a település. A mezőgazdaság „szocialista átszervezése” azonban már a népességszám rohamos csökkenését eredményezte ’60-as évtizedben. Ezzel párhuzamosan megindult a település elöregedése is.

A falu megtartó ereje a rendszerváltás után néhány évvel ismét növekedni kezdett. Ennek kézzelfogható jelei a nagy volumenű infrastrukturális fejlesztések (vezetékes víz, szennyvízcsatorna hálózat és gázvezeték kiépítése) és a vállalkozói kedv megélénkülése (például: falusi turizmusba számos család bekapcsolódott). Ennek nyomán nőtt a faluba költözők száma. Az üresen álló házak iránti kereslet megnövekedése azonban elsősorban a rekreációs célokat szolgáló „hétvégi házak” elszaporodásával hozható kapcsolatba.

forrás: Wikipedia

Látnivalók

Kiállítóhelyek:

Subalyuk Múzeum:

Cím: Kossuth út 152. (Hórvölgye Művelődési Ház északi oldala)

Nyitva: V. 01. IX. 30 kedd-szombat 10.00 – 16.00

Cserépfalui Imre Emlékszoba

Cím: Noszvaji út (Posta mellett) és a Gazdaház: Kossuth út 106.

Nyitva mint a Subalyuk Múzeum, a tárlatvezető a Subalyuk Múzeumban van.

Oszlai tájház

Cím: Hór-völgy, Oszla rét

Nyitva: V. 01. – IX. 30., szerdán és szombaton 10.00 – 16.00ig

Hímzés Galéria- Szegedy Barnáné hímzései

Cím: Kossuth út 35.

Megtekinthetők előzetes bejelentkezésre,

Tel.: 49/423-155

Art Galéria- Fehérváriné Makó Lívia festményei, lánya Szajlainé Fehérvári Erika kerámiái

Cím: Kossuth út 100

Tel.: 20/465-9866

Web: www.artgaleria.extra.hu

ŐSI MESTERSÉGEK

Mészégetés: a falu határában lévő mészkőbánya köveiből égették őseink a meszet, melyet messze vidékekre is lovaskocsikkal elfuvaroztak. Így alakult ki a Cserépiekre a „meszesek” jelző. Sajnos a nagyipari mészkőfeldolgozás megpecsételte ennek a nehéz, de igen látványos mesterségnek a jövőjét.

Fafaragás: nyáron az what is levitra 20 mg emberek eljártak az Alföldre summásnak. Télen pincét ástak, vagy a szerszámnyeleket készítették. Azért, hogy minél több szerszám nyelet eladjanak az alföldi embereknek, a nyeleket díszítetten faragták ki.

Lajos Árpád néprajz kutató a „Cserépi cifrafaragó” nevet adta nekik.

Faesztergályozás: a mai napig élő foglalatosság , nagyon sok szép használati eszköz, dísztárgy, ajándék készül így, melyek egy részét a Subalyuk – Múzeumban meg is lehet vásárolni.

Kósik Lajos Cserépfalu, Noszvaji út 6

Népi kovács: Mizser András (Cserépfalu, Kossuth út 102 tel:30/2398006) kovács viszi tovább ezt a nehéz, de szép szakmát. Csoport érdeklődés esetén is bemutatja a kovácsolást.

Hímzés: Szegedy Barnáné, Malvinka néni saját otthonában rendezett be egy kis galériát a cserépi hímzésekből. (Kossuth út 35. tel: 49/423-155)

KŐ ÉRTÉKEINK

Cserépfalu rendkívül sok egyedi értékei közül, igen sok a természethez kapcsolódik. Kőzetek közül itt megtalálható a mészkő, a riolittufa, a tufa, a pala. Biztosan megéri számba venni őket:

Természeti értékek: Ódor – várrom

Subalyuk barlang

Ördögtorony kaptárkő

Ördög csuzda

„Túrbucka” domb kősziklái

Mész patak kanonja

Bikabeállók

Építészeti értékeink:

54 m magas református templom

Védett népi házak

„Kisamerika” barlanglakások

Millenniumi Kilátó

Berezdi sétány

Kőpor – lyuk

Pincesorok

Faragott, díszített pincék

Rakott kőfalak

Díszes kéménykalapok (Kossuth út 127.)

Régi temető fejkövei

Alkotmány út végi kerítés (várbástya)

Kőkultúra

Cserépfalu és hat mikrotérségi település mintegy 470 millió forintot nyert EU-s pályázaton, Bükki Kőkultúra, Bükk Déli Kapuja címen. Ennek a fejlesztésnek a zászlóshajó projektje a Cserépfaluban 2010-től épülő Látogatópark, (Hór-völgy elején) ahol Fogadóépület, Kiállítás, Subalyuk-Múzeum, étterem, büfé, kerékpárkölcsönző, bográcsozóhelyek, játszótér, parkoló, ajándékbolt, mészkemence lesz kiépítve. A projekt része egy gumikerekes Dottó kisvonat is.

forrás: www.cserepfalu.hu